TURISTA INFORMÁCIÓK BUDAPESTRŐL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL

Budapest hajnalban a legszebb, amikor a nap lassan emelkedik fel a síkság felöl. Lágy pasztellfénnyel rajzolja körül Pestet, és mint egy erős reflektor, Buda épületeit pásztázza. Arany szikrát vetnek az ablakok a Várhegyen.

És Budapest éjjel is káprázatos látványt nyújt . A lánchíd lámpafüzért visel, s a középületek, a Parlament, az Opera, a Királyi Palota s a Várnegyed díszkivilágításba öltözik.

Könnyű Budapestnek úgy játszania a fénnyel, mint egy előkelő hölgynek az ékszereivel, hisz minden jól áll neki. A reggel, az este és a nappal is, amikor a város él, lüktet s a más országokból érkezett látogató úgy érzi , minden sarkon történik valami érdekes.

Nincs abban semmi túlzás, hogy Budapest Európa egyik legszebb, és legszebb fekvésű fővárosa. A magyarországi védendő értékek közül elsőként került fel az Unesco Világörökség-listájára a budai Duna-part a Gellért Szállótól a Várhegyen át a Margit hídig, s Pesten pedig a Parlamenttől a Petőfi hídig, és az Andrássy út végig a Városligeten szélén álló Millenniumi Emlékművig.

Karoljon belénk engedje meg, hogy végigkísérjük e különleges fővároson és festői környékén!

Budapest első számú turistalátványossága  a királyi vár

Királyi esküvők temploma

A magyar borok leggazdagabb gyűjteménye

Barlangtúra a fővárosban

Budapest legszebb parkja egy sziget

A világ gyógyvizekben leggazdagabb fővárosa

Pest a világörökség útján

A kontinens első földalattija

Legnagyobb képzőművészeti gyűjtemény

Budapest legszebb szecessziós gyógyfürdője

Gerbeaud

A legnagyobb templom és a legsúlyosabb harang

Európa egyik legrégibb állatkertje

Magyarország legnagyobb temploma

Közép-Európa legnagyobb középkori lakótornya

Erzsébet királyné kedvenc kastélya

Europa Nostra-díjas falu

Forma–1-es látványosság

Horgász- és vízisport-paradicsom

Budapest első számú turistalátványossága  a királyi vár:

Európa több fővárosával ellentétben Budán a királyi vár hegytetőn áll, ahogy a meséken felnőtt utazók ezt el is várják. A Budavári Palota a város szinte minden részéről látható, teljes szépségében.
Nem egy vár épült ezen a helyen, hanem három. Az első a 13. században, a tatárjárás után, hogy kőfalaival dacoljon az ellenséges támadásokkal. Kevés emlék és leírás maradt fenn róla, de egyes szakaszai a régészeti ásatások során előkerültek. A várat a 14. században először gótikus stílusban bővítették, majd az egyik leghíresebb magyar király, Mátyás uralkodása idején messze földön híres reneszánsz palota lett belőle.
Amikor a törökök 1541-ben harc nélkül elfoglalták Budát, a középkori épületek épségben maradtak. A későbbi ostromok, tűzvészek, földrengések, nagy erejű lőporrobbanások azonban nagy kárt tettek bennük. Gyakran kellett javítani a városfalakat, új bástyák épültek, s a vár ma is látható erődítményrendszerének egy része a török korból származik.

A közel 150 éves török uralomnak véget vető három hónapos ostrom után eljött a várépítés harmadik korszaka. Eltakarították a romokat, feltöltötték a pincéket, és 1714-ben elkezdődött a mai barokk palotarendszer építése, amelyet a 19. században tovább bővítettek. A királyi palota a második világháború idején kiégett, elpusztultak értékes bútorai, festményei. Az épület a felújítása után kulturális központ lett. Itt kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, termeiben állandó kiállításon mutatják be a középkor, a reneszánsz és a barokk kor művészetét, és a leghíresebb magyar festők munkáit. A palotaegyüttes ad otthont a Budapesti Történeti Múzeumnak, a Kortárs Művészeti Múzeumnak és Magyarország főkönyvtárának, a Széchényi Könyvtárnak is. A palotához a Várnegyed különleges járművével, a Duna-partról a hegyre felkúszó kötélvasúttal is eljuthatunk. A Sikló korhű állomásaival és kocsijaival ugyanolyan hangulatot áraszt, mint a 19. században.

Egyedülálló budai látványosság a kapuk mögött

Amikor a budapestiek a Várról beszélnek, nemcsak a palotára, hanem a Várhegyen épült középkori városra gondolnak, amelynek bájos terein, kanyargós szűk utcáin, remek kilátást nyújtó sétányain szívesen időznek. Az öreg házak némelyikét gótikus ablak- és ajtókeretek díszítik. Érdemes benézni az udvarokra és a hosszú kapualjakba, ahol egyedülálló budai látnivalót találunk, a középkori ülőfülkéket. Valószínűleg a házba érkező vendégek kísérete várakozhatott hajdan e román, gótikus és reneszánsz kőívekkel díszített bemélyedések kőpadjain.

Királyi esküvők temploma

Az ország egyik legszebb gótikus temploma az 1709-es évi pestisjárvány emlékéül emelt Szentháromság-szobor szomszédságában áll. A Nagyboldogasszony-templomot – vagy ahogy legtöbben ismerik, Mátyás-templomot – az első várat alapító király, IV. Béla uralkodása idején építették. A későbbi uralkodók mind alakítottak rajta valamit, hozzáépítettek egy tornyot, egy kaput, bővítették az épületet, ami egy időben koronázási templom is volt. Leggyakrabban használt nevét a messze földön híres magyar királyról, Mátyásról kapta, aki két esküvőjét is itt tartotta. Mai formáját az 1800-as évek végi restauráláskor nyerte el. A templomban, kitűnő akusztikájának köszönhetően, orgona- és egyéb komolyzenei hangversenyeket is rendeznek.

A magyar borok leggazdagabb gyűjteménye

A Szentháromság tér újabb nevezetessége a Magyar Borok Háza, ahol a több száz méteres pincében Magyarország huszonkét történelmi borvidékének 450 borával ismerkedhet meg a látogató. Aki belép, egy kis csészét kap, s ezzel indulhat el a borkalandra, és 70-80 féle bort a helyszínen meg is kóstolhat.

Az egyetlen bástya, ahol sohasem szolgáltak katonák

Ha este a Duna felőli oldalon sétálunk fel a Várba, a Halászbástya fényben ragyogó hófehér tornyai mint megannyi cukorsüveg magasodnak fölöttünk. A látogató tündéreket képzel a falak közé, nem városvédő harcosokat, pedig a bástya elnevezés rájuk utal. A Halászbástya azonban sohasem szolgált védelmi célokat. Kilátóterasznak és a városképet gazdagító épületnek szánták 1905-ben. A Várhegyet övező egykori városfalak vonalát követve, a középkori halpiactér mellett épült. S hogy mi köze a halászokhoz? Hajdan a halászcéh feladata volt gondoskodni a vár itt húzódó szakaszának védelméről.

Labirintusok föld alatti városa

A Várhegy északi, nyugati lejtőjén lakókkal könnyen megeshet, hogy a kertjükben egyszer csak barlangot találnak. Még az is lehetséges, hogy a barlangban forrás fakad. A Várhegy középső és északi része olyan lyukacsos, mint egy ementáli sajt. Hajdan a feltörő hévizek alakították ki a föld alatti barlangokat, amelyeket aztán a középkor embere továbbmélyített, s így valóságos föld alatti város alakult ki, több kilométer hoszszú folyosórendszerrel. Háborúk idején nemcsak búvóhelyül szolgált, hanem a haderők észrevétlen átcsoportosítására is alkalmas volt.
A Várnegyedben a természetes és mesterséges folyosókból álló járatrendszer egy része, a Budavári labirintus nyitva áll a látogatók előtt.

Különleges program – barlangtúra a fővárosban

Sokféle jelzővel illethető Budapest, s közülük az egyik ez: barlangváros. A világon egyedülálló jelenség, hogy többemeletes lakóházak közvetlen szomszédságában nyílik egy-egy különleges barlang. Ezek közül mindenki számára látogatható a fokozottan védett Pálvölgyi-barlang, Magyarország harmadik leghosszabb, cseppkövekben gazdag barlangja. Az 500 méteres túraútvonalon óránként vezetnek csoportokat. A Szemlő-hegyi-barlang 300 méteres, most felújított szakasza is megtekinthető. Európában is ritkaságnak számít, hogy a bejáratot úgy alakították ki, hogy a mozgássérültek is be tudjanak jutni a barlangba.

Az első állandó híd Buda és Pest között

A Lánchíd Budapest jelképe, az első állandó híd a magyarországi és második a Duna teljes szakaszán.
Először rév szállította át a fontos kereskedelmi útvonalat kettészelő folyón az utasokat, de már a 15. század elején hajóhíd állt a vízen. Télen a befagyott Dunán gyalog és szekérrel is át lehetett kelni, de jégzajláskor teljesen megszűnt az összeköttetés a két part között. Gróf Széchenyi István – aki legendásan sokat tett az ország és a város fejlődéséért – 1820 dermesztően fagyos decemberében teljes hétig várakozott, mire talált egy hajóst, aki elég merész volt ahhoz, hogy a mozgó jégtáblák között átszállítsa őt Pestről Budára. Akkor jelentette ki, hogy egyévi jövedelmét adná egy állandó híd megépítésére.
Terv már volt korábban is, az 1700-as évek végén született meg, s mintául a prágai, több támpilléres Károly híd szolgált. Később azonban más műszaki megoldást választottak. Széchenyi gróf Angliában látta meg William Clark mérnök lánchídját, s őt kérte fel az első magyar híd megtervezésére. A kivitelezést az angol mérnök névrokonára, a skót Adam Clark építőmérnökre bízta. A Lánchidat 1849. november 20-án adták át.
A hídról érkezőknek néhány évig meg kellett kerülniük a Várhegyet ahhoz, hogy útjukat nyugat felé folytathassák. 1853-ban hét és fél hónap alatt átfúrták a hegyet, majd megépült a 350 méter hosszú, tíz méter széles és magas Alagút. Számtalan kedves anekdota született róla, például az, hogy ha esik az eső, ide tolják be a Lánchidat, el ne ázzon. S furcsamód az Alagút hossza pont akkora, mint a bejáratával szemben álló Lánchídé.

Automata hídépítő kalapács a 19. századból

A babona szerint, amikor a hajónk átúszik egy híd alatt, gyorsan kívánni kell valamit, és az teljesül. Budapesten kilenc kívánságunk is lehet. A két vasúti híddal együtt 10 híd ível át a Dunán, közülük a legfiatalabb a közelmúltban épült Megyeri híd. 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották budapesti hidakat. A legtöbbet újjá lehetett építeni, de például az eredeti Erzsébet híd – amely a népszerű Erzsébet királynéról kapta a nevét – annyira megrongálódott, hogy a helyén újat kellett építeni. A szép vonalú kábelhíd, amelynek építését a fél város kísérte izgatott figyelemmel, 1965-ben készült el. A világháború után helyrehozott Szabadság híd viszont olyan, amilyennek az 1896-os millennium – a honfoglalás ezeréves évfordulója – tiszteletére készült. Maga Ferenc József császár és király verte bele a legutolsó szegecset, komoly technikai bravúrral. Az uralkodó ugyanis nem vett kezébe semmilyen szerszámot, a Pesten felállított díszsátorban megnyomott egy gombot, ezzel beindított egy 45 tonnás kalapácsot a budai hídfőnél. Így került a helyére az utolsó, ezüstből készült szegecs. Majd eltűnt. A kiszedéséhez is bizonyára kellett némi bravúr. Most üveglap őrzi az utódot, ami már nem ezüst.

Budapest legszebb parkja egy sziget

A hétpilléres Margit híd, Budapest második állandó hídja francia tervek alapján, 1876-ra épült fel. Középső pillérénél leágazik a Margitszigetre. Ez a főváros legszebb parkja. A tatárjárás után több szerzetesrend költözött a védett területnek számító Nyulak szigetére, amely IV. Béla király lánya, Margit után kapta a most is használatos nevét. A szent életű királylány 1252-ben domonkos rendi apácákkal érkezett az akkor felépült kolostorba, és itt élt haláláig.
A Margitsziget volt királyi vadászterület, majd a 19. századtól a főváros 100 hektáros pihenőparkja lett. Hatalmas fái sportpályákat, uszodát, a főváros legnagyobb szabadtéri strandját, szabadtéri színpadot, gyógyszállókat rejtenek. A szigeten – amely kishajóval is elérhető – nincs autóforgalom, viszont bérelhetőek a családi kerékpárok, a népszerű bringóhintók. A szigetet északon az Árpád híd köti össze Pesttel és Óbudával.

A római kori város

A rómaiak a mai Óbuda területén építették fel Pannónia tartomány központját. A birodalom határa a Duna vonala volt. Budapest kétezer évvel ezelőtti elődje a római kori katonai táborváros, s mellette a katonákat kiszolgáló mesteremberek, kereskedők városa, Aquincum volt. A hajdani katonai amfiteátrum romjai Óbudán láthatóak. Innen két kilométernyire pedig az ókori polgárváros központjának utcáit, s házainak maradványait nézhetjük meg.

 Gyorsan született metropolis

A 19. század közepétől kezdve Budapest építési lázban égett. Ellentétben Európa más fővárosaival, amelyeket a hosszú történelmi korok formáltak metropolisszá, Budapest 40-50 év alatt, hirtelen vált világvárossá, ekkor alakult ki a nagyrészt ma is látható városkép. Mindez nemcsak a század elején megindult gazdasági fejlődésnek volt köszönhető, hanem olyan szomorú eseménynek is, mint az 1838-as árvíz, ami több ezer épületet pusztított el Pesten. Modern, új város épült a helyükön. Kialakultak a sugárutak, a körutak, és csak néhány merész gondolkodónak jutott eszébe, hogy újra hajózhatóvá kellene tenni a Nagykörút vonalát, ahol valaha a Duna egyik mellékága hömpölygött.
Az 1840-es években jelent meg a kor nagy találmánya, az első gázlámpa a Nemzeti Múzeum falán. Alig egy évtized múlva már közel 10 ezer gázégőt és utcai lámpát táplált az időközben megépült első pesti gázgyár. Néhány évvel később megkezdte működését az első vízmű. A századfordulóra az új Operával, hidakkal, Parlamenttel büszkélkedő Budapest felzárkózott az örök riválisnak tartott Bécshez.

A Parlament egyedülálló légkondicionálása

Kedvelték a pompát és a gazdag díszítést a 19. század második felének városrendezői, építtetői. Bizonyíték erre Európa egyik legszebb parlamentje a pesti Dunaparton. Az eklektikus épület a kor sajátos művészeti gyűjteménye gótikus tornyaival, kőcsipkéivel, a külsejét díszítő 88 szoborral, barokk térhatású díszlépcsőházával, freskóival, mozaikablakaival, gobelinjeivel, festményeivel.
Az 1800-as évek végén egyedülálló volt az Országház hűtőrendszere. Az épület előtti téren két szökőkút működött, ide rejtették a légcserét biztosító alagutak bevezető nyílásait, s így vízzel hűsített levegő jutott be az üléstermekbe. A hűtő alagutakat később befalazták, de néhány régi légcsatorna még ma is használható. Ha kánikulában nagy mennyiségű jeget hordanak ide, ezzel hűthető a levegő.

Kettessel a világörökség útvonalán

A Parlament előtt, a Kossuth téren is fel lehet szállni a 2-es villamosra, ami városnézésre is kiváló. Ablakaiból látjuk Buda és Pest világörökségként védett részeit. A villamos a pesti Dunaparton eljut a Lánchídig, a Roosevelt térre. Itt áll a 19. század hatvanas éveiben épült Magyar Tudományos Akadémia szép, neoreneszánsz épülete.
Szomszédságában találjuk az egyik legszebb szecessziós épületet, a Gresham-palotát. A főváros legnagyobb, 12 ezer négyzetméteres lakóházát 1907-ben az angol Gresham biztosítótársaság építtette. Az első világháború után földszintjén kávéház nyílt. A múlt század húszas-harmincas éveiben itt találkoztak a progresszív gondolkodású fővárosi értelmiségiek és művészek. A közelmúltban újjávarázsolt palotában a város legelegánsabb luxusszállodája működik.

A kontinens első földalattija

Amikor 1896-ban átadták a forgalomnak, a kontinens első földalattija volt – és a második a londoni után. Alig tíz perc alatt vitte el utasait a Belvárosból a Városligetbe. A hat méter széles alagutat szegecselt vasoszlopok osztják ketté, a korhűen felújított állomások, a fa pénztárfülkék és kerámiatéglával kirakott falak most is a századforduló hangulatát idézik. A több mint nyolcvan évet szolgált régi kocsik azonban már csak a múzeumban láthatók. Amikor megépült a metró is Budapesten, a földalattit – ami alig néhány méterre az utcaszint alatt közlekedik – az egész város elkezdte „kisföldalattinak” becézni.

A várostervezés legszebb alkotása

A földalatti Budapest legmutatósabb sugárútjának vonalát követi. Az Andrássy út a tervszerű városépítés 19. század végi remekműve. Ez a pesti színházi világ egyik főútja. Nemcsak azért, mert itt látható az impozáns, teraszos, szobrokkal, oszlopokkal ékesített Operaház, hanem azért is, mert a közeli keresztutcában működik a népszerű Operett Színház és több prózai színház. Az Oktogon melletti Liszt Ferenc tér az utóbbi néhány évben a fővárosiak kedvelt szórakozóhelye lett. Sorra nyíltak a kávéházak, a nemzetek konyhájának ízeit kínáló, klub hangulatú éttermek, zenés kocsmák, dzsesszklubok. Nyaranta az asztalok kiköltöznek a térre, s itt szórakozik, lazít a fél város.

A nagydíjas arkangyal

Az Andrássy út az egyik legismertebb magyar szoborcsoport, a millenniumi emlékmű főalakjával szemben fut ki a Hősök terére. Az emlékművet 1896-ban kezdték építeni. Központjában a 36 méter magas korinthoszi oszlopon Gábriel arkangyal 5 méteres szobra áll, jobb kezében a magyar Szent Koronát, a balban az apostoli kettős keresztet tartja – épp úgy, ahogy a legenda szerint az államalapító magyar király álmában megjelent. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand Prix-díjat kapott. Talapzatán a honfoglaló hét magyar törzs vezérének lovas szobra látható. Az emlékművet lezáró köríves oszlopsorok között a magyar történelem kiemelkedő uralkodóinak bronzalakjai állnak.

Legnagyobb képzőművészeti gyűjtemény

A Hősök teret kétoldalt szép, klasszicizáló épületek zárják. A Műcsarnok az ország legnagyobb képzőművészeti kiállítóhelye, termeiben a kortárs hazai és nemzetközi képző- és iparművészet képviselői mutatkoznak be. Nyolcvan főt befogató különtermében pedig Magyarország természeti, építészeti, történelmi értékeit bemutató háromdimenziós filmet láthatunk. A tér túloldalán a Szépművészeti Múzeum a legjelentősebb magyar képzőművészeti gyűjteménynek ad otthont. De az is talál érdekességet a falak között, akit az ókor művészete vagy az európai festészet érdekel.

A világ gyógyvizekben leggazdagabb fővárosa

Budapest 1934-ben kapta meg a fürdőváros címet, méghozzá azzal az indoklással, hogy ez a világ legtöbb gyógy- és termálvízkútjával rendelkező fővárosa. Világviszonylatban egyedülálló, hogy a 118 természetes forrásból, illetve fúrt kútból előtörő 21–78 °C-os termálvíz hozama napi 70 millió liter.
A budai Duna-parton sétálva nevezetes gyógyfürdők sorára bukkanunk. Az is talál kedvére valót, aki sportolni akar, és az is, aki inkább izzad a gőzben vagy a termálvizes mártózástól remél enyhülést. Az itteni gyógyvizek mozgásszervi, keringési, valamint női betegségek gyógyításában hatásosak. A fürdők környékén kutakat és ivócsarnokokat is találunk, különböző ásványi anyagokban gazdag forrásvízzel. A legismertebb ivócsarnok egyben a Lukács Gyógyfürdő bejárata. 1937-ben nyitották meg, s gyógyvizeit többek között gyomorbántalmak megszüntetésére fogyasztják. A fürdő épülete 1894-ben épült fel, gyógyászati sikereinek gyorsan híre ment, s Európa-szerte az ország egyik nevezetességévé vált.
Budán híresek a török korból fennmaradt, ma is működő fürdőcsarnokok, így például az 1500-as évek végén épült Király fürdő vagy a Rác fürdő. A Rudas fürdő – a nyolcszögletű medencét magában foglaló, oszlopos kupolacsarnokkal – a legdíszesebb és a legidősebb török fürdő.

Budapest legszebb szecessziós gyógyfürdője

A középkorban kórház, a török időkben fürdő épült a Gellért-hegy lábánál. A gyógyvizéről Evlia Cselebi török

A legjobb kilátóhely Budára és Pestre

A monda szerint a Duna-parton meredeken felfelé emelkedő sziklafalról taszították le 1046- ban a kereszténység ellen lázadó pogány magyarok a hittérítő Gellért püspököt. A hegy ma az ő nevét viseli. Szobra a Gellért-hegy Dunára néző oldalán, egy vízesés felett áll.
A hegy tetején, az 1848–49-es magyar szabadságharc leverése után, az osztrák császár a rebellis város megrendszabályozására citadellát építtetett. Teraszairól, 140 méteres magasságból ismerkedhetünk az alattunk elterülő Budapesttel. Odalentről pedig szinte mindenhonnan jól látható a hegy tetején álló, pálmaágat tartó női bronzalak, a Szabadság-szobor, amelyet a második világháború után, 1947-ben állítottak fel az ország felszabadulásának emlékműveként.

Zenei világnagyságok koncertterme

A Lánchídtól a város egyik legszebb sétaútja, a Duna-korzó a Vigadó épületéhez, a romantikus építészet egyik legkiválóbb alkotásához vezet. Az 1865-ben megnyílt épületben bálokat, koncerteket rendeztek és rendeznek ma is. Olyan zenei világnagyságok léptek itt fel, mint Liszt Ferenc, Johannes Brahms, vezényelt Gustav Mahler, Dvořák, R. Strauss, Sztravinszkij, Ravel.

Pest – a világörökség útjain

A főváros legnagyobb fedett piaca

A pesti Duna-part két jellegzetes épülete az 1870-es években épült egykori Vámház, a mai közgazdasági egyetem, s mögötte a főváros legnagyobb fedett piaca. Amikor az 1800-as évek végén megépült, az áruval megrakott uszályok föld alatti csatornákon egyenesen a piactér alá úsztak be.
A Nagycsarnok többször szerepelt a világhíradókban, hisz sok magas rangú külföldi vendég, híres művész vásárolt itt fokhagymát vagy pirospaprikát a hírprogramok kameráinak kíséretében. A főváros legszebb, legnagyobb és leggazdagabb áruválasztékot kínáló csarnokában a friss zöldségtől kezdve a húson át a fűszerekig minden kapható.

A város leghosszabb sétálóutcája

A Nagycsarnoktól végigsétálhatunk a Belváros legnépszerűbb korzóján, a Váci utcán, ami csak a gyalogosoké. Már a 18. században a jómódúak kedvelt sétaútvonala volt, ezért egyre drágább boltok telepedtek ide, s ez mit sem változott. Szinte minden kozmetikai, ruha és cipővilágmárka megtalálható a 19–20. században épült házak földszintjén. Az utca a Vörösmarty térre fut be, ahol Pest egyik legpatinásabb kávéháza, a Gerbeaud található.

Az Eiffel-torony rokona

Ahogy Párizsban, úgy Budapesten is látványosságnak számít két régi, vasszerkezetű pályaudvar: a Keleti, és az 1877-ben elkészült Nyugati. Ez utóbbi a Nagykörút egyik legszebb épülete, melyet rokoni kapcsolatok fűznek Párizshoz és az Eiffel-toronyhoz. A Nyugati megépítésére pályázók közül ugyanis a megbízást az Eiffel iroda nyerte el, és az épület vasszerkezetének nagy részét Párizsban öntötték.

A legnagyobb templom és a legsúlyosabb harang

A Nyugatitól a Kiskörúton sétálva Budapest legnagyobb, 8500 embert befogadó templomához, a Szent István-bazilikához jutunk. A főhomlokzatával a Dunára néző, méltóságteljes épület alá a folyó közelsége miatt majdnem akkora alapot – háromszintes pincét – kellett kiépíteni, mint amekkora maga a templom. A görög kereszt alaprajzú bazilikát 1905-ben szentelték fel. A jobb oldali tornyában az ország legnagyobb, kilenctonnás harangja szól. A szentély mögötti kápolnában őrzik a magyar kereszténység legfontosabb ereklyéjét, az állam- és egyházalapító király, Szent István mumifikálódott jobb kezét.

Európa legnagyobb zsinagógája

A Kiskörútról néhány lépés Európa legnagyobb működő zsinagógája a Dohány utcában. Az első zsidó kereskedők Budán telepedtek le az 1200-as évek közepén. A 18. században a zsidóság egy része Óbudán épített lakóházakat, s kézműves, ipari üzemeket. Néhány évvel később egyre többen költöztek Pestre, s a 19. század közepén, a pesti zsidó negyed szélén megépíttették a korszak legnagyobb zsinagógáját. A háromezer embert befogadó, romantikus-mór stílusú épület csarnokterét az építésekor még újdonságnak számító öntöttvas oszlopok és ívek tartják.
A zsinagógában rendszeresek a komolyzenei koncertek. Szomszédságában tekinthető meg a magyarországi zsidóság történetét, kegytárgyait és mindennapi eszközeit bemutató, világhírű Zsidó Múzeum és a holocaust-emlékterem. A zsinagóga környékén kóser boltokat, vendéglőket találunk.

Az ország első és legnagyobb közgyűjteménye

A körút egyik legszebb épülete az 1846-ban elkészült, klasszicista Magyar Nemzeti Múzeum. Gazdag kiállítási anyagával az államalapítástól kezdve mutatja be Magyarország történetét. Itt látható a római, középkori és újkori kőtár is. Az épület a nemzeti függetlenség egyik szimbóluma, fontos helyszíne volt az 1848. március 15-én kirobbant forradalomnak. A jeles nap ma nemzeti ünnep, a múzeum pedig minden évben a megemlékezések egyik színhelye.

A főváros legnagyobb parkja

A krónikák szerint a Városliget volt a világ első nyilvános, mindenki számára nyitott parkja. 1808-ban császári rendeletre kezdték kialakítani Magyarország „nemzeti kertjét” hétezer fa ültetésével.
A Ligetben ma játszóterek, sportpályák, séta- és kerékpárutak vannak. Lehet úszni vagy gyógyvizes kádfürdőt venni az 1900-as évek elején épült Széchenyi fürdőben - amely Pest első gyógyfürdője volt.
Különleges mozdonymodelleket nézni a Közlekedési Múzeumban.
Rockkoncertre menni a Petőfi Csarnokba. Az épület mellett hétvégén a város egyik legérdekesebb bolhapiaca működik, ahol a könyvektől kezdve az antik festett tányérokon át a régi játékokig rengeteg értékes vagy csak érdekes holmi kapható.
És lehet csónakázni a Városligeti-tavon, vagy télen korcsolyázni Közép-Európa legnagyobb műjégpályáján.

Az életre kelt makett

A Városligeti-tó partján áll a Vajdahunyad vára, amely eredetileg fából készült a millenniumra azzal a céllal, hogy az országban található jellegzetes történelmi épületek egy-egy elemét bemutassa. Az óriás „makett” olyan sikert aratott, hogy később kőből is megépítették. Itt kapott helyet a Mezőgazdasági Múzeum, ahol a világ egyik leggazdagabb trófeagyűjteménye látható.

Európa egyik legrégibb állatkertje

Az egy négyzetkilométeres Városligetben kellemes program megnézni az 1866-ban épített – az utóbbi évtizedben megújult – Állatkertet. Némely épülete és díszítése a magyar szecesszió szép alkotása. A kertben ötszázféle állat és négyezer különböző növény él. Gyerekek számára különösen vonzó az állatsimogató hely – ahol bemehetnek a kecskék, apró tehenek, birkák közé, és etethetik, simogathatják őket.

 A kitüntetett körhinta

A mutatványosok már a 19. század közepén tanyát vertek a Ligetben, s a külföldi vándorcirkuszosok is mind itt léptek fel. A Fővárosi Nagycirkusz állandó épülete 1891- ben épült fel.
Mellette ott a Vidám Park, a múlt és a jelen technikájának találkozása, ahol több, bátorságot próbára tevő gyors, pörgő, száguldó szerkezetet, óriáskereket lehet kipróbálni. A múltat idézi a 100 éves, Europa Nostra-díjjal kitüntetett körhinta, és az 1922-ben épült favázas, egy kilométer hosszú, kilenc hullámon átbukó műemlék hullámvasút. Indítóházában a Vidám Park történetét bemutató kiállítás látható.

A Dunakanyar királyi tájain

Magyarország legnagyobb temploma

A Duna menti városok különleges arcukat mutatják a hajón utazóknak. Esztergom (A4), a harmincezres kisváros bazilikája és egykori várának falai méltóságot árasztva magasodnak a Duna jobb partján. A 19. századi bazilika nemcsak a méreteivel egyedülálló – ez az ország legnagyobb temploma –, hanem oltárképe is különleges. A Madonna mennybemenetelét ábrázoló festmény a világon a legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárkép.
A tekintélyes templombelsőben látható a magyar reneszánsz egyetlen, épségben fennmaradt emléke, az 1500-as évek legelején, vörös márványból épült Bakócz-kápolna. A Főszékesegyházi Kincstár a magyar egyházi kincsek leggazdagabb gyűjteménye. Esztergom a magyar katolikus egyház feje, az esztergomi érsek székhelye. A prímási palotában látható a Keresztény Múzeum értékes képzőművészeti anyaga.
A várhegyen 972-ben épült az első erődítmény. Itt született az állam- és egyházalapító magyar király, Szent István. Ezért is nevezik Esztergomot Magyarország bölcsőjének. A hajdani palotaépületekre ma a 12. századi várkápolna és Esztergom egyik jelképe, a rózsaablak emlékeztet.

Közép-Európa legnagyobb középkori lakótornya

Magyarország híresen szép tája, a Dunakanyar kettős S vonala a jégkorszak után alakult ki, ahogy a folyó egyre mélyebb medret vájt magának a hegyek határolta völgyben. A legfestőibb részen épült Visegrád (B4).
A település nevezetessége a hegytetőn álló, 13. századi fellegvár, és a hegy lábánál a 14. századi királyi palota. Fénykorát a jó ízléséről is híres reneszánsz uralkodó, Mátyás király idején élte: terasszal, díszudvarral, vörös márvány díszkúttal, fürdővel bővült. Messzi földről érkezett látogatói földi paradicsomként emlegették. Később az épület romlásnak indult, tűzvész pusztította, s maradványait a hegyoldalról lezúduló hordalék teljesen belepte. Az évtizedek óta folyó régészeti ásatásoknak és helyreállítási munkáknak köszönhetően a palota reneszánsz díszudvarát a régi tervek szerint rekonstruálták. A fellegvár is megmutatja a látogatóknak, milyen erődítmény volt egykoron, egy részét az eredeti falakat kiegészítve újraépítették. Ez a Dunakanyar legszebb kilátóhelye.
Teljes eredetiségében maradt fenn az erődítményrendszer fontos egysége, a 13. századi lakótorony, amelynek méretét tekintve nincs párja a Duna vonalán. A hatszög alakú, ötszintes, 31 méteres Salamon-toronyban láthatóak a hajdani reneszánsz palota eredeti kútjai és szobrai.

A leglátogatottabb kisváros

Aki egyszer látta, sohasem felejti a Duna legszebb magyarországi kisvárosát, festők, szobrászok lakóhelyét, Szentendrét (C5). Szűk sikátoraival, dombra kapaszkodó, macskaköves utcácskáival, 18. századi városképével egyedülálló műemléki együttes a város. Mediterrán hangulatát a 14. századtól itt letelepedett szerbeknek, dalmátoknak, görögöknek köszönheti. A város hét templomáról – köztük a görögkeleti püspöki székesegyházról –, gazdag múzeumairól, kortárs képzőművészeti kiállításairól, galériáiról, remek kisvendéglőiről is híres.
Határában látható Magyarország legnagyobb szabadtéri, néprajzi skanzenje, régi parasztházakkal, kézművesműhelyekkel, templommal.

Különlegességek a főváros környékén

Erzsébet királyné kedvenc kastélya

Évente több mint háromszázezer látogató keresi fel az egyik legszebb magyarországi kastélyt, az egykori uralkodói rezidenciát a fővárostól alig órányi autóútra eső Gödöllőn (D5). Építtetője, Grassalkovich Antal a 18. század legfényesebb karrierjét futotta be, ügyvédből az egyik legbefolyásosabb főúr, a magyar kincstár vezetője lett. Hatalmas családi vagyont szerzett, és több palotát építtetett. Az elegáns gödöllői kastély, a barokk kor egyik legszebb alkotása, sok más kastélyépítő számára szolgált mintául országszerte. Többször vendégeskedett itt Mária Terézia császárnő, de a kastély Ferenc József idején lett az osztrák–magyar uralkodók kedvenc magyarországi rezidenciája. A császár felesége, a körülrajongott Erzsébet királyné, akit a hívei Sisinek becéztek, különösen szerette Gödöllőt. A kastély főépülete ma a régi pompájában fogadja a látogatót. Huszonhat korhűen rekonstruált termében többek között az uralkodó pár lakosztályai, a díszterem, Ferenc József császár dolgozószobája tekinthető meg. A kastélyban és annak udvarán gyakran rendeznek komolyzenei koncerteket, kulturális fesztiválokat. Európában is ritkaságnak számít a korhűen rekonstruált és 200 év után ismét működő Barokk Színház.

Az ország leggazdagabb növénygyűjteménye

A természet s a növényvilág iránt érdeklődők kedvelt kirándulóhelye Vácrátót (C5), ahol a 29 hektáros botanikus kertben – a megfelelően biztosított környezetben és mikroklímában – a Föld növényvilágának számtalan képviselője, összesen 13 ezer különböző növényfaj látható.

A romantika egyik legjelesebb építménye

A 19. századi, kéttornyú katolikus templom már messziről jelzi, a látogató Fót (C5) felé tart. A magyar romantikus építészet legszebb alkotása festett kazettás mennyezetével, altemplomának carrarai márványszobraival is figyelemre méltó látnivaló. Akárcsak a település másik nevezetessége, a Károlyi-kastély, amelynek parkjában és dísztermében kulturális programokat, a templomban koncerteket is rendeznek.

Europa Nostra-díjas falu

A fővároshoz közeli Ócsa (C7) 1996-ban, műemlékvédelmi tevékenysége elismeréséül kapta meg a rangos díjat. A falu 13. századi református temploma az ország egyik legjelentősebb román kori műemléke. Kitűnő akusztikájának köszönhetően az itt megrendezett kórus és orgonahangversenyek felejthetetlen zenei élményt nyújtanak.
A település híres közel száz, különleges formájú borpincéjéről, a környék szigorúan védett mocsaras vidékének ritka növény- és állatvilágáról, s az Öregfalu nádfedeles parasztházai között álló tájházban berendezett néprajzi kiállításról.

Forma–1-es látványosság

Az autósport az 1900-as években kezdődött Magyarországon, amikor a fővárosban megalakult az első automobilklub, majd 1912-ben megrendezték az első nemzetközi automobil- versenyt. Ma a Budapesthez közeli Mogyoródon (C5), a Hungaroringen, Közép-Európa egyetlen Forma–1-es pályáján versenyeznek évről évre a világ legjobb pilótái. A magyarországi Forma–1-es futam látogatók százezreit vonzza. A 2100 négyzetméteres Hungarokart Centerben pedig egész évben bárki próbára teheti magát gokartvezetésben.

Az ország egyetlen diadalíve

Ezeréves múlttal dicsekedhet a Duna bal partján Vác (C4) városa, az István király alapította püspöki székhely, klasszicista székesegyházzal és püspöki palotával. Itt látható Magyarország egyik legszebb barokk tere, a Március 15. tér, amelynek valamennyi háza műemléki védelem alatt áll.
Egész Európában egyedülálló a domonkos templom kriptájának Memento Mori kiállítása. A különleges klimatikus körülmények között a koporsókban természetes módon mumifikálódtak a tetemek, meglepő épségben maradtak fenn a koporsók, viseletek, temetkezési kellékek a 18. századból.
Vácott sétálhatunk át az ország egyetlen, szobrokkal díszített barokk hídján, és itt áll az egyetlen magyarországi diadalív. Mária Terézia Habsburg-császárnő látogatására építették.

Az ország egyetlen Lámpamúzeuma

A fővárostól nyugat felé haladva jutunk el Zsámbék (A6) 13. századi romtemplomához. Az épületet földrengés döntötte romba a 18. században, de megmaradt tornyaival és falmaradványaival különleges látványt nyújt, s egyben valódi díszletet a nyaranta itt megrendezendő hangversenyekhez, színházi előadásokhoz. A falu másik érdekessége a Lámpamúzeum páratlan gyűjteménye.

Utazás az őskorba

A Duna jobb partján épült település, Százhalombatta (B7) egyedülálló attrakciója az őskori skanzen. A városnak nevet adó száz halom egyike, a vaskori halomsír helyszíni bemutatása mellett a látogató időutazást tehet a bronz- és vaskori lakóhelyeken, készíthet edényeket, ékszereket az ősi módszerekkel.

Horgász- és vízisport-paradicsom

Egykor a királyok kedvelt vadászterülete volt, ma a fővárostól délre az egyik legnépszerűbb horgászhely a halban, ritka madarakban és vízi növényekben gazdag Ráckevei-Duna-ág. A faluban, Ráckevén (B8) látható az ország legkorábbi barokk kastélya, és az egyetlen gótikus, görögkeleti szerb templom, a 15. századból.

Toborzó dobszóra

Különös egybeesés, hogy ugyanabban a városban, Cegléden (E8) található az ország egyetlen dobmúzeuma, ahol a világszerte ismert magyar politikus és államférfi, Kossuth Lajos, a magyar szabadságharc vezetője 1848-ban megkezdte hadseregtoborzó körútját. Kossuthnak ma szobra áll a városban, munkásságát múzeum idézi. Cegléden látható Közép-Európa legnagyobb, klasszicista stílusú református temploma. A városban – a dobmúzeum különleges hangszereit is bevonva – évente rendeznek nemzetközi dobos- és ütőhangszer-fesztivált.